Réka Gyimesi

Demographic Dynamics and Household Structures in 19th Century Bonyhád: A Multi-Source Linkage Analysis of a Diverse Hungarian Market Town

Réka Gyimesi

Article Information 

Pages: 39-70

DOI: https://doi.org/10.24193/RJPS.2025.2.02

Réka Gyimesi*

*University of Pécs, Faculty of Humanities, Institute of History, gyimreka@gmail.com

Abstract. This study explores the demographic and socio-economic complexities of Bonyhád, a multi-ethnic and multi-religious market town in 19th-century Hungary, using linked data from two censuses (1857, 1869) and extensive genealogical records. Bonyhád’s history fostered diverse population groups with distinct spatial and occupational patterns, including Germans, Hungarians, and Jews, shaping its role as a regional commercial centre. The analysis reveals dynamic family cycles and evolving household roles, with individuals frequently transitioning between simple and complex family structures. It identifies interesting demographic trends, such as higher accuracy in recorded male birth years, correlating with greater male literacy, and relatively stable occupational paths. Residential mobility was strongly influenced by home ownership and occupation, with women exhibiting higher mobility than men, often due to marriage patterns. The study also highlights the profound impact of homeownership on residential stability, revealing significant disparities across religious and occupational groups within Bonyhád. The analysis demonstrates that censuses significantly underreported the complex family structures. Through detailed case studies, the research illustrates intricate relationships involving children from multiple marriages, revealing how multi-source linkage is essential to fully grasp the nuanced realities of historical family dynamics beyond basic census classifications. This methodology provides a vital framework for understanding the complexities of past societies.

Keywords: historical demography, Bonyhád, household structure, record linkage, mosaic families

References

Primary sources

Ortsfamilienbuch Bonyhád (https://online-ofb.de/famlist.php?ofb=bonyhad)

Tolna Megyei Levéltár IV. B. 152./b Tolna Megyei Cs. Kir. Megyehatóság iratai 1850–1860. A népszámlálás iratai 1850, 1857. 9–13. doboz (TML IV. B. 152./b) / Tolna County Archives IV. B. 152./b Documents of the Imperial and Royal County Authority of Tolna County 1850–1860. Census records 1850, 1857. Boxes 9–13 (TML IV. B. 152./b)

Tolna Megyei Levéltár V. 709./c Közigazgatási iratok 1850–1949. Bonyhád nagyközség iratai, 1869. évi népesség és háziállatok összeírása. 512–513. doboz (TML V. 709./c) / Tolna County Archives V. 709./c Administrative Documents 1850–1949. Documents of Bonyhád Market Town, Population and Animal Census of 1869. Boxes 512–513 (TML V. 709./c)

Secondary sources

A Magyar Korona Országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos házi állatok kimutatásával együtt. (1871) [Results of the Census Carried Out at the Beginning of 1870 in the Countries of the Hungarian Crown, Including the Registration of Useful Domestic Animals.] Pest: Országos Magyar Királyi Statistikai Hivatal, Athenaeum. (Census 1870)

Az első magyarországi népszámlálás, 1784–1787. [The First Census in Hungary, 1784–1787.] (1960). Dányi, D. – Dávid, Z. (eds.) Budapest: KSH Könyvtár–Művelődési Minisztérium Levéltári Osztálya. (Census 1784-1787)

Berkner, L., K. (1972): “The Stem Family and the Developmental Cycle of the Peasant Household: An Eighteenth-Century Austrian Example.” The American Historical Review 77(2): 398–418.

Bonyhád Lexikon. [Lexicon of Bonyhád] (2017). Steib, Gy. (ed.) Bonyhád.

Chayanov, A. V. (1966). The Theory of Peasant Economy. Homewood, IL.

Cserna, A., Kaczián, J. (1986). Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről. [Antal Egyed’s Census and a Contemporary Portrait of Tolna County.] Szekszárd: Tolna Megyei Levéltár.

Dányi, D. (1993). Az 1850. és 1857. évi népszámlálás. [The Censuses of 1850 and 1857.] Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.

Feigenbaum, J. (2016). “A Machine Learning Approach to Census Record Linking”https://scholar.harvard.edu/files/jfeigenbaum/files/feigenbaum-censuslink.pdf

Fauve-Chamoux, A., Bolovan, I., Sogner, S. (eds.) (2016). A Global History of Historical Demography. Half a Century of Interdisciplinarity. Bern: Peter Lang.

Gyimesi, R. (2023). “Különböző nominális források összekapcsolásának módszertani lépései: Bonyhádi esettanulmány a 19. század második feléből”. [Methodological Steps for Linking Different Nominal Sources: A Case Study from Bonyhád from the Second Half of the 19th Century.] Pontes, pp. 211-226.

Husz, I. (2002). Család és társadalmi reprodukció a 19. században. [Family and Social Reproduction in the 19th Century.] Budapest: Osiris Kiadó.

Knabel, W. (1972). Geschichte Bonyháds (Bonnhards) von der Urzeit bis 1945. München.

Laslett, P. (1972). “Introduction: The history of the family”. In Laslett, P. – Wall, R. (eds.). Household and family in past time. Cambridge: Cambridge University Press, pp. 1–89.

Őri, P., Pakot, L. (2011). “Census and census-like material preserved in the archives of Hungary, Slovakia and Transylvania.” MPIDR Working Paper WP 2011-020. Rostock, pp. 1–57.

Pakot, L. (2013). Nemek és nemzedékek. Demográfiai reprodukció a 19–20. századi Székelyföldön. [Genders and Generations. Demographic Reproduction in 19th–20th Century Székelyföld.] Budapest: KSH NKI Kutatási Jelentések 95. KSH Népességtudományi Kutatóintézet.

Pozsgai, P. (2000). “Család, háztartás és tulajdon Torna vármegyében a 19. század második felében”. [Family, Household, and Property in Torna County in the Second Half of the 19th Century.] Történeti Demográfiai Évkönyv, KSH NKI, Budapest, pp. 166–224.

Pozsgai, P. (2001). “Család- és háztartásciklusok vizsgálatának eredményei a történeti demográfiai kutatásokban”. [Results of Family and Household Cycle Research in Historical Demographic Studies.] Történeti Demográfiai Évkönyv, KSH NKI, Budapest, pp. 265–281.

Richards, L. L., Areibi, S. A., Grewal, G., Inwood, K., Ross, J. A. (2014). “Comparing Classifiers in Historical Census Linkage”. 2014 IEEE International Conference on Data Mining Workshop, Shenzhen, pp. 1086–1094.

Szołtysek, M. (2015). “Residence patterns and demographic constraints: The case of historical Eastern Europe”; Journal of Family History 40 (3), pp. 323-350.

Várady, Z. (2018). “Történeti források Bonyhád történetéből”. [Historical Sources from the History of Bonyhád.] In Gyánti, I. – Kult, L. (eds.). Tanulmányok Ódor Imre emlékére. Pécs: Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára, pp. 461–472.