György Kövér

Statistical Assimilation” in the Hungarian Kingdom 1880-1910

György Kövér

Article information

Volume: X Issue: 2, Page(s):
György Kövér
Department of Economic and Social History, Eötvös Loránd University, Budapest, Hungary
kover.gyorgy@btk.elte.hu


Abstract

During the existence of the Austro-Hungarian Monarchy the official censuses on the Cisleithanian side inquired about the colloquial or everyday language (Umgangssprache), whereas the Hungarian census focused on the „mother tongue” (Muttersprache). In the Hungarian Kingdom between 1880 and 1910, however, the relevant question changed. In 1880 it was formulated as “What is your mother tongue?”, whereas from 1900 onwards, probably in an attempt to reproduce the question formulated on the Cisleithanian side, it was “What is your mother tongue, that is, the language you consider as yours, the language in which you are most fluent and like to speak?”.

Can it possibly be a pure accident that the ratio of those with Hungarian as their mother tongue happened to break through the magic 50% threshold value exactly in 1900, and that such ratio reached nearly 55% by 1910? The main question of this paper: what is the “statistical contribution” to these “results” considered as a “successful Hungarian assimilation”? The answer we try to give with the help “changing the scale”, it means on country and county level, both.

Keywords:

Census, ethnicity, nationality, mother tongue, education, nation building, assimilation, Pilis districts, Hungarian Kingdom.

References

A magyar korona országaiban az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. (1882) I-II. Budapest: Pesti Könyvnyomda.

A magyar korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. Általános népleírás. (1893) Magyar Statisztikai Közlemények. Új folyam, Budapest: Pesti Könyvnyomda.

A magyar szent korona országainak 1900. évi népszámlálása. I. A népesség általános leírása községenként. (1902) Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 1. Budapest: Pesti Könyvnyomda.

A magyar szent korona országainak 1900. évi népszámlálása. X. Végeredmények. (1909). Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 27. Budapest: Athenaeum.

A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. I. A népesség főbb adatai. (1912) Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 42. Budapest: Athenaeum.

A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. VI. Végeredmények. (1924) Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 64. Budapest: Athenaeum.

Anderson, B. (2006). Imagined Communities. Reflections on the Origin and Spread of Nationalism. Rev. ed. London – New York: Verso.

Arel, D. (2005). “Language categories in censuses: backward- or forward-looking”. In Kertzer, D. I. and Arel, D. (ed.) Census and Identity. The politics of Race, Ethnicity, and Language in National Censuses. Cambridge – New York: Cambridge UP. 92-121.

Arel, D. (2015). “A népszámlásokban megjelenő nyelvi kategóriák: vissza- vagy előretekintés”. REGIO 23(3): 5-45.

Bagdi, R. – Demeter, G. (2009). “Migráció és asszimiláció Északkelet-Magyarországon és a Partiumban (1715-1992)”. Studia Historico-Demographica Debrecina I. 2. enlarged ed. Debrecen

Balogh, P. (1902). A népfajok Magyarországon. Budapest.

Berecz, Á. (2013). The Politics of early language teaching. Hungarian in the primary schools of the late Dual Monarchy. Budapest: Pasts. CEU.

Bindorffer, Gy. (2001). Kettős identitás. Etnikai és nemzeti azonosságtudat Dunabogdányban. Budapest: Új Mandátum, MTA Kisebbségkutató.

Böckh, R. (1869). Der Deutsche Volkszahl und Sprachgebiet in den europäischen Staaten. Eine statistische Untersuchung. Berlin: J. Guttentag.

Brix, E. (1982). Die Umgangssprachen in Altösterreich zwischen Agitation und Assimilation. Die Sprachenstatistik in den zisleithanischen Volkszählungen 1880 bis 1910. Wien Köln Graz: H. Böhlaus Nachf.

Brubaker, R. (1996). Nationalism reframed. Nationhood and the national Question in the new Europe. Cambridge et al: Cambridge University Press.

Dávid, Z. (1994). Az 1850. évi erdélyi népszámlálás. 2. rev. ed. Budapest: KSH.

Deák, Á. (2000). “Nemzeti egyenjogúsítás”. Kormányzati nemzetiségpolitika Magyarországon. Budapest: Osiris.

Dokumentumok Budafok–Tétény történetéhez 1731–1950. (2002) Czaga V. – Garbóczi L. – Szabó Cs. (ed.) Budapest: BFL.

Faragó, T. (1999). “Népességnövekedés – asszimiláció – vándorlás. (Adatok a Nyugat-Dunántúl társadalomtörténetéhez az első világháború előtt)”. Századvég 12: 3357.

Fényes, E. (1860). A magyar elem és ellenesei. Pest.

Gellner, E. (1987). “Nationalism and the two forms of cohesion in complex societies”. In Gellner, E (ed). Culture, Identity, and Politics. Cambridge New York Melbourne: Cambridge University Press, pp. 6-29.

Gordon, M. M. (1964). Assimilation in American Life. The Role of Race, Religion, and National Origins. New York: Oxford UP.

Gyivicsán, A. (1993). Anyanyelv, kultúra, közösség. A magyarországi szlovákok. Budapest.

Halász, F. (1902). Állami népoktatás. Budapest: Athenaeum.

Hansen, J. D. (2015). Mapping the Germans. Statistical Science, Cartography, and the Visualisation of the German Nation, 1848-1914. Oxford: Oxford UP.

Holec, R. (2012). “Úvahy k fenoménu maďarizácie pred rokom 1918”. In Bystrický, V. – Kováč, D. – Pešek, J. (ed.). Kľúčové problémy moderných slovenských dejín. Bratislava: Veda, pp. 80-135.

Huszti, J. (1942). Gróf Klebelsberg Kunó életműve. Budapest: MTA.

Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában II. 1892 – 1900. (1956) (Compiled by Kemény, G. Gábor) Budapest: Tankönyvkiadó.

Karády, V. (2000). “Magyar kultúrfölény vagy etnokrata önámítás? Mire jók a dualista kor nemzetiségi statisztikái?”. Educatio 2: 239-252.

Karády, V. (2001). “Magyar kultúrfölény vagy iskolázási deficit? Újabb adatok a honi középiskolások dualizmuskori nemzetiségi összetételéről”. Korall (3-4): 129-144.

Katus, L. (1980). Die Magyaren”. In Wandruszka, A. und Urbanitsch, P. (Hg.). Die Habsburgermonarchie 1848 – 1918. Die Völker des Reiches. Bd. III. 2. Teilband. Wien: Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften. 411-488.

Katus, L. (1988). Nemzetiségi adatsorok a dualizmus korában. In: Glatz, F. (ed.) Magyarok a Kárpát-medencében. Budapest: 193-200.

Katus, L. (1990). Multinational Hungary in the Light of Statistics”. In Glatz, F. (ed.). Ethnicity and Society in Hungary. Etudes Historique Hongroises 1990. 2. Budapest: Institut of History HAS. 111-131.

Kelemen, E. (2002). “Wlassics Gyula minisztersége és a magyar népoktatás”. In Kapiller, I. (ed.). Wlassics Gyula és kora. 1852 – 1937. Zalaegerszegi Füzetek 8. Zalaegerszeg.

Keleti, K. (1871). “Magyarország nemzetiségei statistikai szempontból”. Statisztikai és Nemzetgazdasági Közlemények VIII (1): 3-34.

Keményfi, R. (2004). Földrajzi szemlélet a néprajztudományban. Etnikai és felekezeti terek, kontaktzónák elemzési lehetőségei. Debrecen: Debreceni Egyetem Kossuth Kiadója.

Kepecs, J. (1991). Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) megoszlása (1850-1941). Budapest: KSH.

Klinghammer, I. – Gercsák, G (2013). “A Kárpát-medence etnikai térképezése”. Polgári Szemle 9: 1-3.

Kovács, A. [1919]. The authenticity of the Hungarian census on the data of the mother-tongue. [Budapest]: Pesti Könyvnyomda.

Kovács, A. (1928). “A nyelvismeret, mint a nemzetiségi statisztika ellenőrzője”. Magyar Statisztikai Szemle 1: 1-32.

Kovács, I. G. (2002). ““Törzsökös” és „asszimilált” magyarok, „keresztény allogének” és zsidók a dualizmuskori Magyarország középiskoláiban. Forráskritikai észrevételek Karády Viktor cikkéhez”. Korall 9: 193-232.

Kovács, I. G. (2011). Elitek és iskolák, felekezetek és etnikumok. Társadalom- és kultúratörténeti tanulmányok. Budapest: L’Harmattan.

Köte, S (1975). Közoktatás és pedagógia az abszolutizmus és a dualizmus korában (1849-1918). Budapest: Tankönyvkiadó.

Kövér, Gy. (2002). “Források – értelmezések – történelmek”. In Kövér, G. (ed.) A felhalmozás íve. Budapest: Új Mandátum, pp. 384-392.

Labbé, M. (2003). “Dénombrer les nationalités en Prusse au xixe siècle: entre pratique d’administration locale et connaissance statistique de la population”. Annales de démographie historique 1: 39-61.

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) [The State Archives of the National Archives of Hungary].

Magyar Statisztikai Közlemények (MstK).

Makkai, B. (2003). “Önvédelem vagy expanzió? Magyar „nemzetgondozási” program a délszláv régióban a 20. század elején”. Századok 137 (1): 101-122.

Mann, M. (ed.) (1987). Oktatáspolitikai koncepciók a dualizmus korából. Tankönyvkiadó.

Manuscript Department, Library and Information Centre of the Hungarian Academy of Sciences.

Néprajzi Múzeum Etnológiai Archívum (EA).

Őri, P. (2010). “Etnikum, felekezet és demográfiai különbségek a 18–19. századi Magyarországon. Pest–Pilis–Solt–(Kiskun) megye példája”. Demográfia 53(4): 373–405.

Őri, P. (2014). “Mozaikok… Három Pest megyei község (Perbál, Tök, Zsámbék) népességtörténeti vázlata”. In Őri, P. (ed.) Szám- (és betű)vetés. Tanulmányok Faragó Tamás tiszteletére. Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet, pp. 207–247.

Pakot, L (2010). “Népszámlálások, nemzetiségi statisztikák és nemzetépítés Magyarországon”. In Albert, R., Czoch, G., Erdősi, P. (ed.) Nemzeti látószögek a 19. századi Magyarországon. 19. századi magyar nemzetépítő diskurzusok. N. p. Atelier, pp. 335-376.

Patriarca, S. (1996). Numbers and Nationhood. Writing Statistics in Nineteenth-Century Italy. Cambridge – New York: Cambridge UP.

Petersen, W. (2012). Ethnicity Counts. New Brunswick – London: Transaction Publisher. [1997].

Puttkamer, J. Von (2003). Schulalltag und nationale Integration in Ungarn. Slowaken, Rumänen und Siebernbürger Sachsen in der Ausein-andersetzung mit der ungarischen Staatsidee 1867-1914. München: R. Oldenbourg Verlag.

Sávai, J. (1998). “László Elekről és naplójáról”. In László, E. (ed.)Egy gyulafehérvári polgárnak naplója az 1848/49. évi forradalom alatt. Ed. Sávai, János. Szeged, pp. 199-238.

Šutaj, Št. (2001). “Szlovák–magyar interetnikus kapcsolatok és statisztikai asszimiláció a dél-szlovákiai galántai járásban”. Kisebbségkutatás 11(2): 236-247.

Szabó, I. [1941]. A magyarság életrajza. N. d. p. Magyar Történelmi Társulat.

Szabó, O. (2007). “Plusznyelv alkalom szerint. A Pilisszentkereszti szlovákok”. NAPÚT IX(7): 20–29.

Szarka, L. (1995). Szlovák nemzeti fejlődés – magyar nemzetiségi politika 1867 – 1918. Pozsony: Kalligram.

Szita, L. (1980). “A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906)”. Baranyai Helytörténetírás: 445-493.

Varga, E. Á. [1999]. “Népszámlálások Erdély területén 1850 és 1910 között”. Originally In: Studia Censualia Transsilvanica. Hungarian version: www.kia.hu/konyvtar/erdely/studia.pdf.

Vesztróczy, Zs. (2012). “Modernizáció és/vagy magyarosítás. Iskolapolitika és népoktatás a felső-magyarországi szlovák régióban, 1867-1918”. Pro Minoritate: 155–172.

Vízaknai, A. (1898). “A magyarság és a nemzetiségek az új népmozgalmi statisztika szerint”. Közgazdasági Szemle: 680 – 691.