Nóra Kovács

Methodological challenges of traditional and virtual anthropological fieldwork in migrant integration research: the case of Chinese-Hungarian interethnic partner relationships

Nóra Kovács


Article information

Volume: XI Issue: 1, Pages: 35-58
https://doi.org/10.24193/RJPS.2017.1.03
Nóra Kovács
Hungarian Academy of Sciences Centre for Social Sciences
Kovacs.Nora@tk.mta.hu


Abstract

The paper is based on a piece of anthropological research on Chinese-Hungarian mixed partner relationships. This qualitative research on the intimate relations between members of a highly transnational migrant population and members of local Hungarian society posed a number of methodological challenges. A substantial segment of the data was collected through ethnographic fieldwork where the otherwise inexistent ethnographic field (i.e. no community formed by mixed couples; the lack of a geographical or an online locality) was defined by the initially formulated research questions. Fieldwork was complemented by the collection of diverse data from computer mediated communication carried out by members of Chinese-Hungarian couples and their family members, however, combining information available in online space with data gathered through face-to-face interaction has proved to be problematic.

Keywords: migration, Chinese-Hungarian intermarriage, research methodology, fieldwork in fragmented field, computer mediated qualitative data.

References

Beck, F. (2015). “De ha a tükörbe nézek, az arcom kínai. Másodgenerációs kínai fiatalok hibrid identitáskonstrukciói”. MAKAT Antroport: Budapest 59 p.

Borsfay, K., Mikes, H., Török, L. (2014). “Bábeli útvesztő – Nyelvi kérdések s kvantitatív és kvalitatív kutatás során”. In Kováts, A., Várhalmi, Z. (eds). A válaszhiányok kezelésétől a résztvevő megfigyelésig. Módszertani problémák a migrációkutatásban. ICCR: Budapest.

Clifford, J. (1997). “Spatial Practices: Fieldwork, Travel, and the Disciplining of Anthropology”. In Gupta, A., Ferguson, J. (eds.) Anthropological Locations: boundaries and grounds of the field science. Berkeley, Los Angeles, Londres: University of California Press, pp. 185-222.

Durham, E. (2016). The “Good-Enough Anthropologist” Available at: http://somatosphere.net/2016/08/the-good-enough-anthropologist.html Accessed: 2017.04.06. 13:47.

Efron Pimentel, E. (2000). “Just How Do I Love Thee?: Marital Relations in Urban China”. Journal of Marriage and Family 62 (1): 32-47.

Fassin, D. (2015). “The Public Afterlife of Ethnography”. American Ethnologist 42 (4): 592-609.

Hine, C. (2000). Virtual ethnography. London, Thousand Oaks, New Delhi: Sage Publications.

Kovács, É., Melegh, A. (eds). (2010). ““Azt hittem célt tévesztettem”. A bevándorló nők élettörténeti perspektívái, integrációja és a bevándorlókkal kapcsolatos attitűdök nyolc európai országban”. KSH Népességtudományi Kutatóintézet: Budapest.

Kovács, N. (2015). “Cultures Unfolding: Experiences of Chinese-Hungarian Mixed Couples in Hungary”. Current Issues in Personality Psychology 3 (4): 254-264.

Kovács, N. (2016). “Global Migration and Intermarriage in Chinese-Hungarian Context”. In Ducu, V., Telegdi-Csetri, Á. (eds). (2016). Managing Difference in Eastern-European Transnational Families. Frankfurt: Peter Lang, pp. 113-131.

Kováts, A., Várhalmi, Z. (eds). (2014). A válaszhiányok kezelésétől a résztvevő megfigyelésig. Módszertani problémák a migrációkutatásban. Budapest: ICCR.

Malinowski, B. (1922). Argonauts of the Western Pacific. London: Routledge.

Marcus, G. E. (1995). “Ethnography in/on the World System. The Emergence of Multi-Sited Ethnography”. Annual Review of Anthropology (24): 95-117.

Nagy, K. Z. (2015). “Ösvény a dzsungelben”. Replika 90-91: 39-56.

Nyíri, P. (2010a). “Egy transznacionális “közvetítő kisebbség”: kínai vállalkozók Magyarországon”. In Feischmidt, M. (ed.). Etnicitás. Különbségteremtő társadalom. Budapest: Gondolat-MTA Kisebbségkutató Intézet, pp. 141-151.

Nyíri, P. (2010b). “Kínai migránsok Magyarországon: Mai tudásunk és aktuális kérdések” [Chinese migrants in Hungary. What we know today and relevant issues]. In Hárs, A., Tóth. J. (eds). (2010). Változó migráció – változó környezet [Changing migration in a changing context], Budapest: MTA ENKI, pp. 147-171.

Nyíri, P. (2006). “Kínaiak és afgánok Magyarországon: két migráns csoport érvényesülési stratégiái”. In Feischmidt, M., Nyíri P. (eds). Nem kívánt gyerekek? Külföldi Gyerekek magyar iskolákban. Budapest: MTA Nemzeti-Etnikai Kisebbségkutató Intézet – Nemzetközi Migrációs és Menekültügyi Kutatóközpont, pp. 39-74.

Örkény, A., Székelyi, M. (eds). (2010). Az idegen Magyarország. Bevándorlók társadalmi integrációja. Budapest: Kisebbségkutató Intézet.

Sonnenberg, B. (2014). Mechanisms of unemployment and social involvement. Findings from the Socio-Economic Panel Study (SOEP) Springer: Wiesbaden.

Szabó, M. (2009). “Why Would We Need a Chinatown?” The Case of Chinese Entrepreneurs in the Rust Belts of the 8th and 10th Districts of Budapest. [Master’s Thesis]. Budapest: Central European University, Department of Sociology and Social Anthropology.

Szilassy, E. (2006). ““Én nem vagyok rasszista, csak utálom a kínaiakat meg a négereket” – a külföldiekhez való viszony a magyar serdülők beszédében”. In Feischmidt, M., Nyíri P. (eds). Nem kívánt gyerekek? Külföldi Gyerekek magyar iskolákban. Budapest: MTA Nemzeti-Etnikai Kisebbségkutató Intézet- Nemzetközi Migrációs és Menekültügyi Kutatóközpont, pp. 97-127.

Várhalmi, Z. (2009). “A Távol-Keletről Magyarországra érkező állampolgárok munkavégzésének fő jellegzetsségei, típusa. (Kutatási zárótanulmány)”. MKIK Gazadsági és Vállakozáselemző Intézet.

Várhalmi, Z. (2013). “Vállalkozó migránsok Magyarországon”. In Kováts, A. (ed.). Bevándorlás és integráció. Magyarországi adatok, európai indikátorok. MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, pp. 89-100.